A 2030 lakosú Tyukodon mintegy 30 romániai család él, többségük magyar nemzetiségű
Fotó: Tyukod.hu
Számottevő áttelepedési hullám érhető tetten a román–magyar határ menti régióban, az elmúlt években rengeteg román, illetve román–magyar kettős állampolgár vásárolt ingatlant kelet-magyarországi megyékben. Egy részük életvitelszerűen tartózkodik – és nagyon jól érzi magát – a határ túloldalán, de visszajár dolgozni partiumi városokba, mások befektetési célból vagy hétvégi háznak használják a magyarországi ingatlant. Románia Schengen-csatlakozással kapcsolatos reményeinek felerősödésével a jelenség fokozódik, tavaly csak Arad megyéből több százan vásároltak házat Magyarországon, ahová a határellenőrzés megszűnése nyomán még többen át fognak költözni.
2023. január 31., 09:162023. január 31., 09:16
2023. január 31., 12:072023. január 31., 12:07
„Nálunk? Hát hogyne: a lakosság fele onnan jött át!” – vágja rá a Hajdú-Bihar vármegyei Bedő polgármestere, amikor afelől érdeklődünk, hogy a községben élnek-e Romániából áttelepültek. Eszenyi Antaltól megtudjuk, a 420 lelkes, az Ártánd-Bors-határátkelő közvetlen közelében fekvő településen mintegy tíz évvel ezelőtt láttak neki az ingatlanvásárlásnak a romániaiak, magyarok, románok vegyesen. Nem véletlen, hogy kapósak a bedői házak, hiszen 1,5 millió forintért (1 lej 80 forint) jelenleg is kapható ingatlan, a határ innenső oldalán fekvő Nagyváradon azonban ennyi pénzből garzont sem adnak.
„Teljes mértékben örülök nekik, hiszen felöltöztetik, felújítják a házakat, és részt vesznek a falu aktív életében. Nekik köszönhetően nem ürül ki a település” – magyarázza leplezetlen elégedettséggel a község elöljárója. Szép számban élnek Romániából áttelepültek az innen nem messze fekvő, az államhatár mentén húzódó Berekböszörményben is, ahol szintén nem üres telket, hanem házat vásároltak a beköltözöttek. Többségük ott is él, és itt is elégedettek velük a szomszédok, az önkormányzat – néhány kivétellel.
„Aki tisztességes, becsületes, azzal nincs baj, jó szívvel fogadjuk. Néhányan azonban egyszerűen itt hagyták a házat, évek óta nem hallunk felőlük semmit, a gurdinban (gazban, bozótban – szerk. megj.) lévő épület pedig rontja a faluképet” – nyilatkozta lapunknak Szücs Viktor, a közel kétezer lakosú község polgármestere.
Tyukodon is örülnek a beköltözötteknek
Hasonló a helyzet a térség megannyi településén, köztük Körösszegapátiban, Körösszakálon is, ahol egyébként számottevő arányban élnek román nemzetiségű polgárok is. Tetten érhető az áttelepedés északabbra is, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahová Nagykároly és Szatmárnémeti vonzáskörzetéből költöztették át otthonukat sokan. Persze vannak kivételek, a több mint hatezer lakosú Nagyecsed jegyzőjétől például megtudjuk, hogy náluk nemigen jellemző a jelenség, elsősorban a magasabb ingatlanárak miatt, de azért is, mert zsáktelepülésről van szó, amely nem a Pete–Csengersima-határátkelőtől Mátészalka felé vezető országút mentén fekszik. Tyukod azonban már igen, a 2030 lakosú nagyközségben mintegy 30 romániai család él, többségük magyar nemzetiségű. Czibere József polgármester kérdésünkre elmondta, nemigen jellemző, hogy víkendtelket, hétvégi házat vegyenek az áttelepültek, többségük életvitelszerűen Tyukodon él, még ha vissza is jár dolgozni Szatmárnémetibe. „Nincs gond velük, örülünk nekik. Ők pedig még jobban örülnének, ha Románia belépne a schengeni övezetbe, amire régóta várnak” – mondja Czibere József polgármester.
A Biharkeresztesre átköltözöttek is beilleszkedtek, részt vesznek a helyi közösség életében
Fotó: Biharkeresztes/Facebook
Szatmártól Biharon keresztül Aradig tetten érhető jelenség a Partiumban élők Kelet-Magyarországra történő áttelepedése, ingatlanvásárlása. Az alacsony ingatlanárak már Románia 2007-es európai uniós csatlakozása előtt megannyi román állampolgárt arra csábítottak, hogy a határ nyugati oldalán vásároljanak maguknak lakást, és át is költözzenek úgy, hogy közben a mindennapjaikat itt élik, itt dolgoznak, gyerekeik itt tanulnak, és gyakorlatilag csak aludni járnak át. Alig pár ezer euróért már takaros házat, nagy kertet lehetett vásárolni Magyarország keleti felében. Az uniós integráció, ezzel egyetemben pedig a schengeni csatlakozás reménye még inkább meghozta az átköltözési kedvet, és mára ezrek ingáznak a határ egyik oldaláról a másikra dolgozni,
Erre világított rá nemrég az Agerpres is, amely szerint az elmúlt két évben Arad megyei polgárok százai vásároltak házat Magyarországon. A magyarországi piaccal is foglalkozó Bogdan Holocan aradi ingatlanközvetítő a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a romániai vásárlókat elsősorban a 10 ezer eurótól induló árak vonzzák, ezért az összegért 100 négyzetméteres hasznos felületű, 1 500 négyzetméter telekkel rendelkező házat kapni odaát.
Feleakkora ingatlanárak Magyarországon, mint Romániában
„A határhoz közel fekvő településeken sok ingatlant áruba bocsátott a tulajdonosa, aki nyugatabbra költözött Magyarországon. Az aradiak nagyon jó állapotban lévő, közművesített, a földgázhálóatra csatlakoztatott ingatlanokat találnak a szomszédos országban, az infrastruktúra pontra van téve. A hatóságok rendkívül segítőkészek, a közösség befogadó, és roppant örül, hogy ismét benépesül a település” – magyarázta az ingatlanügynök a hírügynökségnek, hozzátéve: a kelet-magyarországi ingatlanárak feleannyiba kerülnek az Arad megyei településeken tapasztalható árakhoz képest.
A legolcsóbb ingatlan, amit Bogdan Holocan tavaly értékesített, 5 000 euróba került a Békés vármegyei Dombegyházán, 100 négyzetméteres, háromszobás, 4 000 négyzetméter telekkel. A portfóliójában jelenleg egy kétszobás lakóház a legolcsóbb, 10 ezer euróért a jelentős román lakossággal rendelkező, az országhatártól 6 kilométerre fekvő Battonyán. Egy hasonló ingatlan Arad megye bármelyik vidéki településén legkevesebb 25 ezer, a megyeszékhelyen 100 ezer euróba kerül.
Battonyán otthon érzik magukat a románok, a kisváros iskoláján is lobog a román trikolór
Fotó: Romaniskolabattonya.hu
„Csak az általam ismert adatok szerint mintegy 300 ingatlant vásároltak aradiak tavaly Kelet-Magyarországon, mindezt olyan közjegyzőktől tudom, akikkel együttműködöm. Többségük továbbra is Aradon dolgozik vagy itt keres munkát. Nem csak az alacsonyabb ingatlanárak ösztönözték őket, hanem a romániaihoz képest alacsonyabb költségek is, hiszen a rezsi feleannyiba kerül Magyarországon, mint nálunk” – állapította meg az ingatlanközvetítő az Agerpresnek. Amely bemutatta a Battonyára a koronavírus-járvány idején Aradról átköltözött Monica Iuhasz esetét, aki 30 ezer euróért kényelmes házat vásárolt a kisvárosban – miközben Aradon kétszobás tömbházlakás került volna 80 ezer euróba. „Huszont percnyi autóútra vagyunk Aradtól, ahová kéthetente járok. Battonyán van román óvoda és iskola, otthon érzem magam a városban, ahol nagyon sok román nemzetiségű él, köztük sokan a barátaink” – méltatta az alföldi kisvárost a nő.
Vonzóak a jó infrastrukturális körülmények is
A nagyváradi Tókos-Fejes Béla az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat Biharkeresztesen. Mint a Krónika megkeresésére felidézte, az elsődleges szempont az alacsony ingatlanár volt, és sokat nyomtak a latban a jó infrastrukturális körülmények is. Ugyanakkor már azokban az években várható volt az uniós integráció, és abban bíztak, hogy azt követően nagyon rövid időn belül megtörténik a schengeni csatlakozás is. A család végül 2008-ban költözött át a hajdú-bihari kisvárosba, ám az a vágyuk, hogy ne kelljen minden határátkeléskor felmutatni az iratokat, csaknem másfél évtized elteltével sem teljesült. A remény azonban nem halt meg, Tókos-Fejes Béla hiszi azt, hogy idén végre pozitív döntés születik.
Vannak ugyanakkor bizonyos napok, például a csütörtök vagy a hétvége, amikor többet kell állni Romániából Magyarországra utazva, akár 30 percig is eltart a várakozási idő. Ez függ a vámosok munkakedvétől is, de Tókos-Fejes Béla elmondása szerint alapvetően megértőek és gyorsak, az ingázókat ismerik, kevésbé ellenőrzik őket szigorúan.
A kelet-magyarországi ingatlanárak jóval alacsonyabbak a partiumi megyékben kért árakhoz képest
Fotó: Tyukod.hu
A határon át ingázóknak kialakított külön sávot viszont hiába várták, pedig petíciójukkal a két ország kormányához és az Európai Parlamenthez is fordultak. Vélhetően a schengeni csatlakozás közelgő időpontja miatt nem jártak sikerrel, mivel nagy macerával járt volna a határátkelők infrastruktúrájának az átalakítása.
Álomzóna vs. beilleszkedés
Ami az átköltözötteket illeti, a legtöbben napi szinten átjárnak Nagyváradra dolgozni, de Tókos-Fejes Bélához hasonlóan sokan munkát kerestek és találtak a határ másik oldalán, többen a közszférában helyezkedtek el. A határon át ingázók a nagyobb gyerekeket is áthozzák iskolába Romániába, de a legkisebbeket inkább a helyi óvodákba járatják, még a román anyanyelvűek közül is sok gyereket inkább oda visznek, így folyékonyan beszélnek magyarul. Míg az ott élők egy része mindössze „álomzónának” tartja új otthonát – vagyis ott laknak, de nem élnek közösségben –, ma már sokan beilleszkedtek, részt vesznek a helyi közösség életében is. „Jómagam több váradival együtt egyesületet is alapítottam, és nagyon aktívan szervezkedünk, dolgozunk itt a helyi közösségben” – mondta el Tókos-Fejes Béla.
Bár télen kevésbé élénk, jelenleg is nagy az érdeklődés, Keresztesen kívül Ártánd, Bedő, Váncsod, Mezőpeterd áll a preferenciák élén. Megtudtuk, Biharkeresztes ma már nem is tartozik az olcsó kategóriába, az elmúlt 15 évben látványosan megemelkedtek az árak. Például egy téglaépítésű, úgynevezett „Kádár-kocka”, amely kisebb felújítással rögtön lakhatóvá tehető, 5–10 áras telekkel 15 millió forinttól, vagyis 35–40 ezer eurótól kezdődik. De persze még így is lényegesen olcsóbb, mintha valaki Váradon vásárolna lakást.
Ha Románia schengeni csatlakozásával megszűnik a határellenőrzés, még könnyebbé válik az átjárás
Fotó: Rostás Szabolcs
Vannak olcsóbb házak is, amelyekkel több a munka, ami pedig a maximumot illeti, akárcsak a határ innenső oldalán, a határ a csillagos ég, főleg abban az esetben, ha az ingatlan korszerű, energiahatékony fűtési rendszerekkel ellátott és megfelelően szigetelt, ezek a szempontok ugyanis a jelenlegi energiaárak mellett felértékelődtek. Bedőben és más környező településeken olcsóbb az ingatlan, de ott is meghatározó, hogy milyen építőanyagból és mikor épült, volt-e már felújítva, milyen a közműszolgáltatás a településen belül.
Tízmillió forint, vagyis nagyjából 25 ezer euró alatt ma már nemigen lehet találni semmit, és 100–130 ezer eurós otthonokat is kínálnak eladásra. Tókos-Fejes Béla ugyanakkor úgy számol, hogy a schengeni csatlakozás minimum 25–30 százalékos drágulást fog hozni már az első napon, és nőni fog azoknak a száma is, akik átköltöznek a határ partiumi oldaláról a magyarországi határmenti településekre. Azáltal ugyanis, hogy megszűnik a határellenőrzés, sokkal kedvezőbb helyzetbe kerül Biharkeresztes és környéke is, hiszen négysávos úton lehet megközelíteni, míg a kedvezőbb ingatlanáraik miatt a váradiak által szintén kedvelt településekről – mint Szentandrás vagy Fugyivásárhely – nem könnyű ingázni az állandó dugók miatt. „Ha nem lesz határ, Keresztesről a belváros 20 perc, vagy annyi sem” – jegyezte meg Tókos-Fejes Béla.
Szeles idő várható szerdán szinte a fél országban; ugyanakkor szerdától szombatig sokfelé előfordulhat csapadék, a hegyekben havazásra lehet számítani – tájékoztatott kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Iskolabusz és személygépkocsi ütközött össze kedd reggel Krassó-Szörény megyében, az 582-es megyei út Székul és Kuptorja települések közötti szakaszán, egy gyermek és egy nő megsérült.
Tizenhat autó érintett abban a tömegbalesetben, amely kedd reggel történt Gyulafehérvár egyik utcáján.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!